Explore Ebooks

Svájci parlamenti frakcióközi anti aging. Categories

Politikai viták, politikai filozófia és tudományosság 11 Bódig Mátyás Politikai viták, politikai filozófia és tudományosság Szeretném néhány bevezető megjegyzéssel kezdeni, amelyek tisztázzák a pozíciómat és rövid tanulmányom célkitűzéseit. Az alábbi szöveg egy azonos címet viselő konferencia-előadás alapján készült,1 amely a nemzet és a politi- kai közösség elméleti problematikájának bizonyos vonatkozásaihoz szólt hozzá. Ám nem egy politikai filozófiai koncepció kifejtésére irányult, hanem inkább a kérdéskörrel összefüggő elméleti-módszertani problémák némelyikének a tisz- tázására.

Ennek tudható be, hogy a szöveg nagyobb része olyan elvont elméleti- módszertani kérdésekről szól majd, amelyek a politikai filozófiát, illetve a poli- tikai filozófiának a politikai diskurzushoz fűződő kapcsolatát érintik.

Azt, amit mégiscsak felvillantok Svájci parlamenti frakcióközi anti aging nemzet és a politikai közösség problematikáját érintő szubsztantív álláspontomból, jobbára csak elméleti-módszertani nézeteim il- lusztrációjának szánom. Annak, hogy többnyire csak közvetve és csak igen elvont szinten foglalkozom tartalmi politikai filozófiai kérdésekkel, több oka is van. Az egyik az, hogy min- dig is a módszertani kérdések érdekeltek a legjobban. A másik pedig az, hogy nem vagyok politikai filozófus: jogfilozófus vagyok.

Van ugyan némi közöm a politikai filozófiához, de engem kifejezetten jogelméleti módszertani okokból ér- dekel a politikai filozófia. Az utóbbi években jogelméleti álláspontom számos ponton összeszövődött bizonyos politikai filozófiai megfontolásokkal. Ez pedig arra kényszerített, hogy elméleti-módszertani elképzeléseimet óvatosan kiter- jesszem a politikai filozófia irányában.

Társadalmi egyenlőtlenség, ügynökkérdés, nemzeti és politikai közösség Közép-Európában. Miskolc,Bíbor Kiadó. Különösen V—VI. Szeretném kihasználni azt a kevés előnyt, ami abból származik, hogy én csak egy jogfilozófus vagyok.

Ha Svájci parlamenti frakcióközi anti aging és politikai közösségről van Svájci parlamenti frakcióközi anti aging, egy ma- gyar teoretikus vagy elemző előbb-utóbb elkerülhetetlenül belebotlik a magyar állam nemzeti önmeghatározásának problematikájába. Ha pedig belebotlik ebbe a problémába, azzal a kérdéssel is szembesül, hogy a magyar politikai filozófia és politikatudomány képviselői miért nem tudnak egymással termékeny párbeszé- det folytatni ebben a kérdésben.

Nem foglalkoztat az a kérdés, hogy egyes embereknek vannak libe- rális, illetve konzervatív szimpátiái, és ez a tény megnehezíti a kommunikációt a Svájci parlamenti frakcióközi anti aging politikai filozófiában vagy a szélesebb értelemben vett politikatudo- mányban.

Csak az érdekel, hogy a politikai filozófiának milyen szerepe lehet egy politikai viták által szabdalt diszkurzív térben.

Érdemes azt is leszögezni, hogy kifejezetten csak az akadémiai politikai filozófia sorsa és lehetőségei érdekelnek. Én ugyanis csak az akadémiai politikai filozófiában keresek támpontokat a saját elméleti törekvéseim számára. In Szigeti Péter szerk. Győr,Universitas-Győr Kht. Acta Juridica Hungarica,46 1—233— Arról van szó, hogy azt gondolom, legalábbis a fogalom fokális jelentése szerint, jog- rendszerük csak politikai közösségeknek lehet.

Ennek pedig az az oka, hogy a jog a címzettjeivel szemben sajátos normatív igényeket támaszt. Jogokkal ruházza fel és kötelezettségekkel terheli meg őket. Jogelméleti tárgyú műveimben arra a következ- tetésre jutottam, hogy a jogi intézmények ezeket a sajátos normatív igényeket csak politikai autoritás birtokában képesek intelligibilis módon megfogalmazni.

Nemzetfogalmak És Etnopolitikai Modellek

A jogi in- tézmények a törvényhozó testületek, a bíróságok, a közigazgatási hatóságok politi- kai intézmények, amelyek csak politikai autoritás birtokában képesek teljes egészében betölteni a szerepüket. Így aztán a jog normativitásának alapjait végső soron azoknak a kapcsolatoknak a normatív dimenzióiban kell keresnünk, amelyek a po- litikai közösség tagjait összekapcsolják.

A jog normativitása összekapcsolódik azzal a politikai kötelezettséggel, amely a politikai közösség tagjaként terheli őket. A jogi kötelezettségek a politikai kötelezettség konstrukcióján alapulnak. Fogalmi, értelmezési vagy ideológiai, netán politikai okok miatt van ez így? Egyrészt, mint jeleztem, foglalkozom bizonyos módszertani kérdésekkel. Némi vizsgálatnak vetem alá az elméleti-tudományos reflexió viszonyát a politikai vi- tákhoz.

Mivel ebben a vonatkozásban is csak bizonyos részkérdésekre koncent- rálok, a problémát némi értelmezésnek vetem majd alá, hogy kiemelhessek egy bizonyos módszertani problémát, amelyről kifejtem az álláspontomat. A szöveg második részében hozzászólok a nemzeti önmeghatározás problémájához. Ez le- hetőséget ad majd arra, hogy érzékeltessem, hogyan vethetők alá értékelésnek a politikai álláspontok az általam vizionált politikai filozófia nézőpontjából.

Egy- szerű, alulreflektált téziseket fogalmazok majd meg, tehát tartózkodom a terjedel- mes és szövevényes elemzésektől. Álláspontom ugyanis több vonatkozásban is olyan téziseken alapul, amelyek részletező tárgyalása igen messzire vezetne. Politikai filozófia és politikai diskurzus Ha arra Svájci parlamenti frakcióközi anti aging kíváncsiak, hogy elméleti okoskodás és a tudományos vizs- gálódás hogyan közelíthet aktuális politikai kérdésekhez, és mivel járulhat hozzá az ilyen kérdések körüli vitákhoz, fontos, hogy tudatosítsuk a probléma szövevé- nyes jellegét.

Magának a problémának a megfogalmazásakor referenciapontként egyaránt használhatjuk a filozófia, a tudomány és az elmélet fogalmát, és ez akár zavarforrás is lehet, hiszen a három fogalom korántsem esik egybe.

András: Szuverenitás, identitás és autonómiák a magyar közjogban Az első 25 évben a revizionista politikának nem volt alternatívája. Akkor ez volt az egyetlen helyes út, melyet az egész magyar társadalom támogatott, és akkor még volt realitása.

Nem mindegy, hogy a politikatudományt, a politikaelméletet vagy a politikai filozófiát akarjuk viszonyba állítani a nyilvános politikai diskurzusokkal.

De azért nyilván eltúloz- ni is fölösleges volna a különböző fogalmi támpontok eltéréseit. Ezért, anélkül, hogy részleteiben kifejteném a saját álláspontomat a filozófia, a tudomány és az elmélet viszonyáról, egy viszonylag képlékeny fogalmi stratégiát teszek a maga- mévá: a tudományos igényű elméleti reflexió szerepére és lehetőségeire kérdezek rá bizonyos politikai viták vonatkozásában.

A politikai filozófiának ez a megragadása természetesen feltételezi a képességet, hogy megfele- lően azaz például körben forgás nélkül rá tudunk legjobb öregedésgátló bőrápoló rosacea számára a politikai jelentésére.

Ezt én úgy szoktam megoldani, hogy utalok két olyan fogalomra, amelyek tartalma egyszerű analitikai megfontolásokkal könnyen tisztázható: az autoritatív és a nyilvá- nos fogalmára.

Lásd Bódig Mátyás: A jog és a politika közötti fogalmi kapcsolat: Egy tisztázási kísérlet. Állam- és Jogtudomány,45 1—251— Szeretnék még néhány értelmező-alakító műveletet elvégezni az ilyen mó- don megragadott módszertani problémán.

Ha például arra kérdezünk rá, hogy a nemzeti önmeghatározás kérdésében valamint néhány ezzel összefüggő politi- kai kérdésben milyen szerepe lehet az elméleti-tudományos reflexiónak, akkor a háttérben valahol ott mozog az az általánosabb kérdés, hogy a politikai tárgyú elméletek mondjuk a politikai filozófiák hogyan viszonyulnak a politikai viták- hoz.

KISEBBSÉGVÉDELEM I. szám (2019)

Egy még alapvetőbb szinten pedig az a kérdés merül fel, hogy hogyan lehet gyakorlati diskurzusokat elméleti-tudományos elemzésekkel támogatni vagy be- folyásolni. Ezzel a még alapvetőbb kérdéssel kezdem majd a vizsgálódásomat. Érdemes leszögezni, hogy a gyakorlati diskurzusokat legalább kétféleképpen lehet elméleti-tudományos elemzésekkel támogatni.

Mivel a gyakorlati okoskodás egyik nélkülözhetetlen anyaga a tényismeret, nem vitás, hogy mindaz, ami ide sorolható kiváltképpen a szociológia és a történettudománynagy befolyással lehet gyakorlati kérdések megítélésére.

A rossz gyakorlati döntések egyik tipikus forrása az, hogy a gyakor- lati okoskodás áldozatul esik a tényekkel ellentétes spekulációnak. Kell azonban Svájci parlamenti frakcióközi anti aging olyan elméleti-tudományos reflexióknak is, amelyek nem ezen a módon lépnek kapcsolatba a gyakorlati diskurzusokkal.

Ez főleg abból tűnik ki, hogy a té- nyek rulett suisse anti aging alapuló tudományos erőfeszítések Svájci parlamenti frakcióközi anti aging szólnak hozzá érdemben a gyakorlati megfontolások normatív előfeltételeihez vagy, mondhatnánk, azok normatív magjához.

Ehhez csak azok az elméleti reflexiók férnek hozzá, amelyek a gyakorlati filozófia keretei között mozognak. Ha tehát a politikai filozófia és a politikai diskurzus közötti kapcsolatot vizsgáljuk, akkor az elméleti és gyakorlati diskurzusok közötti kapcsolatnak ez utóbbi modellje izgat majd bennünket. Ez a tisztázás lehetővé teszi, hogy pontosabban fogalmazzuk meg a kérdést, amelyre választ keresek ebben a referátumban.

Arra kérdezek rá, méghozzá kife- jezetten a politikai filozófia vonatkozásában, hogy milyen elméleti-tudományos támogatást nyerhetünk ahhoz, hogy elméleti reflexiónak vessük alá gyakorlati diskurzusok, illetve gyakorlati állásfoglalások normatív előfeltételeit. Ennek a kérdésnek az összefüggésében adok értelmet annak a problémának is, hogy a politikai diskurzust vagy éppen a politikai cselekvést mennyiben orientálhatja az elméleti reflexió.

Politikai viták, politikai filozófia és tudományosság 15 Ha ez a kérdés, akkor a tézisem az, hogy a gyakorlati filozófiának nem az a lényegi funkciója, hogy a gyakorlati diskurzusokra befolyást gyakoroljon. Ennek megfelelően a politikai filozófiának ami a gyakorlati filozófia egyik része sem tartozik a lényegi funkciói közé, hogy orientálja a politikai vitákat, az pedig még kevésbé, hogy a politikai vitákban döntőbíró legyen.

Sőt, a politikai filozófiá- nak még arra sincsen kompetenciája, hogy meghatározza a politikai diskurzus fogalmi készletét. A gyakorlati filozófia elméleti tevékenység, így alapvetően az elméleti tisztánlátást veszi célba. A politikai viták a politikai filozófiának inkább az anyagát képezik, mint a megnyilvánulásának a terepét. Annak, hogy a politikai filozófiának csak Svájci parlamenti frakcióközi anti aging zott lehet a gyakorlati potenciálja, több oka is van.

A jó gyakorlati döntés mindig az adott körülmények között jó. A gyakorlati filozófiai kérdezés, azon belül pedig a politikai filozófiai reflexió viszont éppen akkor jelenik meg, amikor a gyakorlati kérdéseket többé vagy kevésbé elvonat- koztatjuk a körülményektől, amelyek között felmerültek, hogy általánosabb jel- lemvonásaikra tekintettel vonjuk őket vizsgálat alá.

Legalább ilyen fontos, hogy a politikai filozófia — filozófia. Márpedig a filo- zófia, a filozófiai észhasználat sajátosságai miatt nem állít elő gyakorlati beállí- tódásokat, nem teremt politikai, erkölcsi vagy éppen jogi ideálokat.

Bár ez talán meglepőnek tűnhet, ennek alapján azt is kijelenthetjük, hogy a politikai filozófia de legalábbis az akadémiai politikai filozófia nem hoz létre politikai ideológiá- kat. Az lehet, hogy a liberalizmus vagy a konzervativizmus kifejezés egy-egy po- litikai ideológiát vagy politikai ideológiák egy-egy családját is jelöli, de a libe- ralizmus és a konzervativizmus, ha politikai filozófiai konstrukciókként vesszük szemügyre őket, nem ideológiák.

Az ideológiák ugyanis cselekvő beállítódásokat fejeznek ki, márpedig a filozófia nem állít elő cselekvő beállítódásokat. A filozó- fiai okoskodás előfeltételezi a világra vonatkozó ismereteinket, illetve gyakorlati beállítódásainkat.

Svájci parlamenti frakcióközi anti aging

A szerepe az, hogy bizonyos kritikai reflexiónak vesse alá az ismereteinket és a gyakorlati beállítódásainkat. A elemis anti aging arcápoló az ész önkritikus használata bontakozik ki. Ennek alapján megkockáztatunk egy választ arra a visszatérő kérdésre, hogy vajon filozófiai, tudományos fogalmakkal operálunk-e, amikor például nemzet- ről, politikai közösségről beszélünk.

A válasznak, legalábbis a filozófiát illetően, azt gondolom, nemlegesnek kell lennie. A filozófia nem diszponál olyan fogal- mak felett, amelyek a köznyelvben meghonosodtak.

Politikai kommunikáció-kutatások. a közösségi média korában

A filozófia csak a saját ter- minológiája felett diszponál. Ugyanakkor a fogalmak minden esetben alkalmas tárgyai a filozófiai reflexiónak.

Svájci parlamenti frakcióközi anti aging

A filozófia képes tisztázni őket — legalább néhány vonatkozásban. Ez nem azt jelenti, hogy a politikai filozófiának nincs gyakorlati potenciálja, vagy hogy nem lehetnek Svájci parlamenti frakcióközi anti aging a politikai diskurzusra. Noha a politikai filo- zófia nincs abban a helyzetben, hogy bármilyen összefüggésben is diktáljon a politikai diskurzusnak meghatározza vagy akár megjósolja a jó politikai dönté- seketa politikai diskurzus résztvevőinek több oka is lehet arra, hogy a politikai filozófiától kérjenek valamiféle tájékoztatást.

Érdemes megemlíteni, még ha csak példálózó jelleggel is, néhány tényezőt, amely megadja a politikai filozófiának azt a kis gyakorlati súlyt, ami van neki. Az egyik ilyen faktor a teoretikus egyet nem értés lehetősége. Második lehetőségként gondolhatunk arra is, hogy néha azzal szembesülünk, hogy álláspontunkat azért nem tudjuk kellően pontosan és meggyőzően kifejteni, mert a fogalmi képességeink nem eléggé kifinomultak.

Harmadik lehetőségként pedig azzal is számolnunk kell, hogy időnként felmerül a gyanú, azok a gyakorlati beállítódások, amelyekből az értékítéleteink származ- nak, ellentmondásosak vagy zavarosak.

Ilyen esetekben segíthet rajtunk az elméleti reflexiónak az a Svájci parlamenti frakcióközi anti aging, amit a filo- zófia kínál, merthogy a filozófiai reflexió éppen arra irányul, hogy a fogalmi arpa a szemen kezelése pességeinket finomítsa, illetve módot adjon rá, hogy meggyőződéseinket legalább részben mentesítsük az ellentmondásoktól, a fogalmi zavartól vagy homályos- ságtól.

A politikai filozófia ennek megfelelően nem teremt ideálokat, de fogalmi szerkezeteket amelyekbe illesztve az ideálokról értelmesen lehet beszélni igen. Nem teremt ugyan ideálokat, de képes az egyébként létező ideálokat tisztázásnak alávetni, és mintegy mellékesen képes meggyőzőbb formába is hozni őket. A po- litikai filozófiának ahhoz lehet köze, hogy a politikai diskurzusban megjelenő ál- láspontok a legjobb anti aging reflektívek legyenek.

Segíthet megakadályozni, legalább bizonyos tekintetben, a politikai viták intellektuális kiüresedését. A politikai filo- sesderma fillderma egy ráncfeltöltő krém segíthet abban is, hogy tisztázzuk, mely elkötelezettségek férnek össze egy- mással, illetve mely álláspontok között lehetséges racionális Svájci parlamenti frakcióközi anti aging. A politikai filozófiára akkor lehet szükségünk, ha próbálunk fontos politikai kérdé- sekről úgy tárgyalni, hogy közben nem egyszerűsítjük le önkényesen a közöttük fennálló összefüggéseket, és nem torzítjuk el a kontextuális sajátosságaikat.

A filozófia teljesítménye az, hogy értelmesen meg tudjuk beszélni, hogy mi van, és mi legyen.

  • K- Felvidek autonómiája tól
  • Raison sociale suisse anti aging
  • Nemzetfogalmak És Etnopolitikai Modellek | PDF

Ebből adódik egy válasz arra a kérdésre is, hogy lehet-e filozófiai érvekkel po- litikai kezdeményezések mellett vagy ellen érvelni.

Nos, nézetem szerint semmi akadálya nincs annak, hogy filozófiai érveket terjesszünk elő ilyesféle kérdések- 7 A teoretikus egyet nem értés konstrukcióját Dworkintól vettem át. London,Fontana, 4—7. Politikai viták, politikai filozófia és tudományosság 17 ben.

Svájci parlamenti frakcióközi anti aging

De semmi okunk nincs azt hinni, hogy ezeknek az érveknek döntőeknek kellene bizonyulniuk a politikai cselekvés szempontjából. Vagy akár azt hinni, hogy egyáltalán bizonyulhatnának döntőnek.

A tudományos érveknek a létező gyakorlati beállítódásokhoz való viszonya túl bonyolult ahhoz, hogy ilyen érvek- kel egy-egy konkrét gyakorlati állásfoglalást megalapozzunk. Összességében tehát az a helyzet, hogy a politikai filozófia annak köszönhe- ti gyakorlati súlyát, hogy van valamifajta racionalitás-potenciálja.

A válasz arra a kérdésre, hogy a politikai filozófia mennyiben releváns a politikai diskurzus szempontjából, nagyrészt azon múlik, hogy hogyan tudjuk megragadni ezt a ra- cionalitás-potenciált.

  • KISEBBSÉGVÉDELEM I. szám () - PDF Free Download
  • Petit nouvel an 2020 suisse anti aging
  • Politikai kommunikáció-kutatások. a közösségi média korában - PDF Free Download

Hogy tisztázni tudjuk, miben áll a politikai filozófiai ref- lexió racionalitása. Ennek a problémának a taglalásába most nem megyek bele, mert túlzottan messzire vezetne. Főleg azért, mert a politikai Svájci parlamenti frakcióközi anti aging reflexió racionalitás-potenciálja összefügg a politikai filozófiai reflexió episztemikus tel- jesítményével; márpedig közismert, hogy a politikai filozófia episztemikus telje- sítménye igen vitatott.

A politikai filozófiát ugyanis magát is terheli bizonyos tartalmi és módszertani bizonytalanság. A politikai filo- zófia fogalmi stratégiák egész sorát kínálja, amelyek között viták zajlanak. A poli- tikai filozófiai tudatosodás gyakran azzal az eredménnyel jár, hogy az egyébként is meglevő ellentéteket a politikai filozófiai eredetű ellentétek tovább bonyolítják.

Remélem, hogy ezzel sikerült felvázolnom az álláspontomat, még ha csak egy igen elvont szinten is, azokról a módszertani kérdésekről, amelyeket a konfe- rencia tematikája felvetett. Van azonban még egy módszertani kérdés, amire rá kell mutatnom, mielőtt továbblépnénk.