Keresztényüldözés – Wikipédia

Anti aging tudósok támadás alatt. Keresztényüldözés

Úgy tûnik, a posztmodern stílus és szemléletmód elõször a mûvészetben pl. A korai posztmodern eszmék elsõsorban két helyen terjedtek el: Franciaországban, ahol anti aging tudósok támadás alatt a strukturalista irányzat folytatását-meghaladását anti aging tudósok támadás alatt, részint pedig a német értelmiséggel frankfurti iskola folytatott vita francia álláspontját kristályosították ki; valamint az Egyesült Államokban, ahol az intellektuális kereteket ugyancsak a legelismertebb francia posztmodern értelmiségiek nézetei szabták meg, bár ezek az eszmék itt sajátos politikai-ideológiai arculatot kaptak.

A legjelentõsebb posztmodern gondolkodók közé tartozik pl. A kontinentális filozófiai tradíció kétségeket támaszt a korábban szinte evidenciának számító elvvel szemben, amely szerint a tudományos típusú racionalitás lenne a filozófiai elmélkedés kánonja — ezt a kétségbe vont elvet állítja be a modernizmus központi dogmájaként. A posztmodernizmus azonban nem egyszerûen vagy egyáltalán nem a modernizmus meghaladását jelenti bár az elnevezése ezt sugalljahanem egyfajta reakciót, szembehelyezkedést képvisel, amely tehát szervesen függ a modern világ létezésétõl és dominanciájától.

A posztmodern egy sajátos viszonyulás a meglévõ modernhez. A posztmodern filozófia eme sajátossága abban áll, hogy a modernizmus értékeit nem általában vitatja, hanem csak érvényességi tartományuk szempontjából. Szerinte a modernizmus legfõbb hibája ugyanis totalitárius igényeiben jelentkezik, vagyis abban, hogy az általa képviselt intellektuális mentalitást abszolút kitüntetettnek, egyedül érvényesnek tekinti.

A felvilágosodás hagyományának racionalitása, racionalizmusa ezek szerint diktatórikus jellegû, hiszen az abszolút igazság, az abszolút objektivitás posztulálásával egyetemes értéknek állítja be önmagát. A modernista világkép nem azért kárhoztatandó, mert téves és elhibázott, hanem mert egysíkú és ezáltal szinte teljesen vak. A posztmodern tagadja az ún. A posztmodern gondolkodás számára nincs abszolút nyugvópont vagy nézõpontugyanis ez a gondolkodás mindenre rákérdez, mindent kétely alá von, beleértve önmagát is.

Ez az önmagával szembeni kétely a mássággal szembeni toleranciát, a pluralitás érvényre jutásának igényét tolja elõtérbe. Természetes, hogy a posztmodern filozófia kritika alá veszi a felvilágosodás rajongását a tudományos megismerés iránt. A modernista tudomány arrogáns, diktatórikus, beképzelt és vak, és az intellektuális üdvözülés kötelezõ normájaként lép fel.

szemcsepp száraz szemre tartósítószer nélkül ingyenes anti aging arc

Kétségbe vonja a tudományos gondolkodásra jellemzõ merev, szigorú megkülönböztetések vagy demarkációk pl. Nem csoda, hogy a tudomány-háború konstruktivistái erõsen támaszkodnak a posztmodern eszmékre, olyannyira, hogy álláspontjukat számos ellenfelük ma is egyszerûen csak posztmodernnek nevezi.

Tudományfilozófiai relativizmus A konstruktivista szerzõk nagy mértékben hagyatkoznak a tudományfilozófián belül lezajlott viták eredményeire. Bebizonyítottnak tekintik, hogy semmilyen tudományos tapasztalat sem határozhatja meg az õt leíró elméletet, valamint hogy egyetlen tudományos módszer sem tekinthetõ véglegesnek, bizonyíthatóan kitüntetettnek a többihez képest. Ebben a szakaszban annak szeretnék utánajárni, hogy melyek voltak a tudományfilozófia történetében azok a legfontosabb fordulópontok, amelyek végül az ún.

Karl Popper Bár Popper sem relativistának nem nevezhetõ, sem nem tekinthetõ népszerû hivatkozási alapnak konstruktivista körökben, a következõekben ismertetett folyamat megindításában mégis igen fontos szerepet játszott, és ezért érdemes röviden megvizsgálnunk filozófiájának néhány vonatkozását.

A huszadik század elsõ felének legnagyobb hatású tudományfilozófiai elméletei feladatukat abban látták, hogy azonosítsák azt a módszert, amelynek segítségével a fejlett tudomány biztos és igaz ismereteire szert tesz lásd pl. Popper legfontosabb hozzájárulása annak kimutatásában állt, hogy a tudományban az elméletek egyértelmû anti aging tudósok támadás alatt logikailag lehetetlen mûvelet, és így a tapasztalat nem szolgáltathat csalhatatlan alapot a tudományos tudás számára [ Popper ].

Ha pedig lemondunk a tapasztalatról mint az empirikus tudományok tévedhetetlen fundamentumáról, akkor egyben feladjuk a anti aging tudósok támadás alatt fundácionista igényeit is: a tudomány nem tehet szert biztos és igazoltan igaz ismeretekre.

A tudomány racionalitása abban áll, hogy hajlamos tanulni a tapasztalatból és elvetni a megcáfolt elméleteket, melyeket mindig újabbakkal és újabbakkal helyettesít. Willard van Orman Quine Pierre Duhem francia tudományfilozófus már a század elsõ felében kimutatta bár ez a felismerés jóideig szinte észrevétlen maradthogy a tapasztalati adatok sokasága sosem határozza meg egyértelmûen azt az elméletet, amellyel ezeket az adatokat magyarázni próbáljuk [ Duhem ].

Az ok egyszerû: minden elmélet elvileg végtelen megfigyelési szituációban ellenõrizhetõ, míg mi mindig csak véges számú megfigyelést tudunk elvégezni, vagyis a anti aging tudósok támadás alatt adatok minden véges halmazához található több végtelen sokekvivalensen jól magyarázó elmélet. Ezt felismerést az amerikai Willard Orman Quine vitte be a köztudatba és gondolta tovább, így Duhem-Quine tézisként vagy aluldetermináltsági tézisként szokás hivatkozni rá: minden elmélet aluldeterminált elégtelenül meghatározott a megfigyelések alapján [ Quine ].

Quine emellett azt is hangsúlyozta, hogy amennyiben ellentmondás mutatkozik az elmélet és a megfigyelések között, úgy minden módosítás, amelyet az ellentmondás kiküszöbölése érdekében hajtunk végre az elméleten, szabad és tetszõleges.

Ez is egyszerû logikai tény: a konklúzió hamissága esetén csak azt tudjuk, hogy a premisszák egyike vagy némelyike hamis, de azt nem, hogy melyik. Ezzel Popper is tisztában volt, ezért javasolta azt, hogy az egész elméletet el kell vetnünk.

anti aging éjszakai rutinok eucerin ranctalanito

Ám a tudomány nem egyszerûen csak független elméletekbõl áll, hanem promenthoux suisse anti aging épülõ és egymással kölcsönható elméletek alkotják, és így az empirikus cáfolás esetén sosem lehetünk biztosak abban, hogy az új elméletet kell-e elvetnünk, avagy egy korábbit, melyre az új épül, avagy esetleg a megfigyelési mûszerek mûködésére vonatkozó elméleteinket… A cáfolás tehát korántsem olyan egyértelmû mûvelet, mint Popper gondolta, és így erre sem alapozhatjuk a racionalitás tudományos metodológiáját.

Quine holisztikus víziója a tudományos tudást egy gömbként képzelte anti aging tudósok támadás alatt, amelyben minden tudáselem mindegyik másikkal összefügg, és amely csak a peremén érintkezik a tapasztalattal, tehát amennyiben fellép a változtatás igénye, úgy a gömb tetszõleges pontján beavatkozhatunk ahhoz, hogy a kívánt változás a peremen bekövetkezzék [ Quine ].

Mind az aluldetermináltság, mind a holizmus olyan nézet, amelynek a konstruktivista álláspont nagy hasznát veszi, amikor megkérdõjelezi a tudományos objektivitás és racionalitás egyértelmû voltát. Thomas S. Újszerûsége elsõsorban nem konkrét téziseiben áll, hanem abban az új nézõpontban, ahonnan a tudományra tekint: talán õ volt az anti aging tudósok támadás alatt nagy hatású szerzõ, aki távol tartotta magától a tudomány eredményeit és haladását övezõ áhítatot, és a tudományt teljesen tárgyilagosan, egy teljesen külsõ nézõpontból próbálta vizsgálni.

Kuhn a tudomány történetét tekinti elmélete vezérfonalának, és történeti elemzéseinek olyan nagy léptéket választ, amelyen a változások szerepe hangsúlyozottá válik — szemben egy adott korszak tudományának látszólagos invarianciájával. Ez a látszólagos változatlanság, ötvözve a nagyléptéken anti aging tudósok támadás alatt változásokkal, a tudomány fejlõdésének folytonosságát teszi kérdésessé: Kuhn szerint a töretlen és egyértelmû haladás helyett a tudomány szakaszosan fejlõdik, és az ún.

Csillagháborús terv

A korábbi paradigma elméleteit az anti aging tudósok támadás alatt paradigma képviselõi hamisnak tekintik, és minden addigi tudományos eredményt gyökeresen újraértékelnek. A kuhni tudományfelfogás elfogadásának radikális következménye, hogy le kell mondanunk a tudományba vetett hit és bizalom néhány központi dogmájáról: nem létezik igazolható, korfüggetlen, a priori haladás a tudományban, nem léteznek a tudományos racionalitás korfüggetlen jellemzõi és szabályai, sõt még abszolút, invariáns objektivitásról sem beszélhetünk.

Ezekkel a radikális következményekkel azonban csak akkor kell szembenéznünk, ha szigorúan értelmezzünk a kuhni elmélet legvitatottabb tézisét, a paradigmák ún.

A szigorú olvasat szerint az összemérhetetlenség minden szinten fellép: módszertani, nyelvhasználati, konceptuális, sõt még perceptuális szinten is, hogy csak néhány fontosabb vonatkozást említsünk. Kuhn azonban késõbb sokat fáradozott azon, hogy elhatárolja magát a szigorú olvasat következményeitõl, és szakmai életútja során fokozatosan egyre inkább visszakozott, egyre inkább tompította kezdeti radikális eszméinek élét.

Az akadémiai szabadság megvédése egy populista korszakban

Ám a relativizmus szellemét már nem sikerült visszazárnia a palackba, és újszerû nézetei hallatlanul széles körben megtermékenyítették a tudományról való gondolkodást. Feyerabend nem pusztán azt hangsúlyozta, hogy egyetlen módszer sem kitüntetett, hanem egyenesen azt, hogy a tudományban bármilyen módszer megengedhetõ. Szándékosan provokatív hangnemben megfogalmazott nézetei arra irányulnak, hogy felhívják a figyelmet a tudomány bármely módszere mellett felhozandó a priori érvek lehetetlenségére, és hogy a tudomány látszólag privilegizált státuszát egyedül szociális hatalmi, intézménypolitikai tényezõkre vezessék vissza.

Mivel a feyerabendi nézetek igen közel állnak a tudomány-háború kultúrstúdiumainak szélsõséges álláspontjához, érdemes hangsúlyozni a hasonlóságokat és a különbségeket. Az is igaz, hogy igen nagy szerepet tulajdonít a szociológiai tényezõknek, és a tudományt mint intézményrendszert a tekintélyuralom egyik formájának tekinti. Tagadhatatlan, hogy nézeteit sokszor rendkívül provokatív, sarkított és kategorikus stílusban tálalja.

infini ránctalanító gép nyak ránctalanító krém

Tagadja a tudomány logikailag vagy bármilyen filozófiai szempontból kitüntetett voltát, de nem tagadja a modern tudomány kulturális és civilizációs értékeit. Az a tágas rés, melyet — Kuhn segítségével — a tudománnyal kapcsolatos általános megítélésben vágott, utat nyitott a konkrét bírálatokkal fellépõ kritikusok számára. Tudomány- és tudásszociológia A tudomány-stúdiumok egy ún.

A tudomány külsõ szempontból történõ elemzései leginkább a szociológia oldaláról váltak népszerûvé, egyfelõl az ún.

Az as években a Sentinel-program célja egy korlátozott védelmi képesség kifejlesztése volt, bár ezt a rendszert soha nem állították hadrendbe. A Sentinel során kifejlesztett technológiákat később a Safeguard-program hasznosította.

Ebben a fejezetben ezekrõl a fejleményekrõl kínálunk egy rövid összefoglalást. A klasszikus tudomány- és tudásszociológia A tudományszociológia születése Robert K. Merton [ ] nevéhez kötõdik, aki a harmincas évek végén olyan tudománytörténeti elemzéseket alkotott, melyekben a tudomány fejlõdését a társadalmi közeg kontextusában vizsgálta. Merton arra mutatott rá, hogy a tudománynak a társadalmon belül intézményesült formái vannak, és ezért a szociológiának teljes jogú feladata, hogy ezeket az intézményes és szervezeti kereteket saját eszközeivel közelítse meg.

A tudományszociológia [ Merton ] tehát a szociológiának az az ága, amelyik a tudománnyal mint társadalmi jelenséggel foglalkozik pl.

Fontos megjegyezni, hogy a klasszikus tudományszociológia nem foglalkozik a tudományos elméletek kognitív tartalmával, ugyanis nem állítja, hogy a társadalmi tényezõk bármilyen szerepet is játszanának a tudományos ismeretek tartalmának vonatkozásában.

Anti aging tudósok támadás alatt tudományszociológia megközelítése funkcionális, nem pedig kritikai jellegû: a tudománynak a társadalomban betöltött szerepét vizsgálja, ám a tudomány alapjait adottnak tekinti, nem pedig társadalmilag konstituáltnak. Tovább megy ennél egy másik szociológiai irányzat, az ún. Mannheim Károly már a as évektõl kezdve olyan vizsgálatokba fogott, amelyekkel általánosította Marx szociológiai elképzeléseit lásd: 2.

Mannheim [ ] szerint szinte minden ismeret történetileg és társadalmilag relácionális jellegû kivéve az egzakt tudományok, vagyis a természetudományok és a matematika ismereteitvagyis általában nem létezik transzkontextuális, abszolút igazság.

Nem csoda, hogy a tudásszociológia programja sokáig elszigetelt és népszerûtlen maradt: a századelõ általános pozitivista hangulatában lásd: 3. A tudományszociológia és a tudásszociológia tehát sokáig egymástól elszigetelt maradt. Míg az elõbbi sikeresen fejlõdött fõként a második világháború utánés a kutatásszervezés eszközeként állami finanszírozáshoz és intézményes formához jutott, addig az utóbbi a szociológiai kutatások perifériájára szorult.

A helyzet a kuhni fordulattal változott meg némileg, anti aging tudósok támadás alatt Kuhn egy újszerû nézõpontot kínált a tudomány társadalmi megalapozottságának vizsgálata számára.

A tudományfilozófiai relativizmus és a tudomány szociológiai elemzéseinek házassága végül termékenynek bizonyult: a nyolcvanas években megszületett az ún.

Anti-Aging Tematikus Napok a Hotel Villa Naturában

A szociálkonstruktivizmus és a tudásszociológia erõs programja A szociálkonstruktivista felfogás alaptétele szerint a tudományos tudás — anti aging tudósok támadás alatt mint minden más ismeret vagy kulturális termék — társadalmi konstrukció. Az irányzat talán legmeghatározóbb vagy legtöbbet támadott mûve Steven Shapin és Simon Schaffer vaskos tanulmánya [ ] a modern tudomány születését meghatározó társadalmi-politikai folyamatokról, de fontos képviselõnek számít például Bruno Latour [ ]Steve Woolgar [ Latour és Woolgar ] és Harry Collins [ Collins és Pinch ] is.

A szociálkonstruktivista tanulmányok annak kimutatásán fáradoznak, hogy a társadalmi szituáció és mozgás hogyan határozza meg a tudomány mûvelõinek látásmódját ontológiai kategóriák, klasszifikációs szempontok, episztemológiai alapelvekvalamint hogy miként segíti vagy gátolja a társadalmi berendezkedés bizonyos nézetek elterjedését és általános érvényre jutását. Ez az irányzat természetesen heves ellenállást vált ki a hagyományos ismeretelmélet híveinek táborából, ám még mindig nem a legszélsõségesebb álláspontot képviseli: a szociológiai tényezõk gyakran inkább szelektív funkcióval bírnak az elméletben, mint tisztán és pozitívan konstitutív szereppel.

A legradikálisabb szociologizáló álláspontot az ún. Az erõs program Mannheim tudásszociológiai programjának általánosítását tûzi ki célul, méghozzá abban az értelemben, hogy a programnak az egzakt tudományok és a matematika szociologizálásának feladata elõl sem szabad visszariadnia [ Bloor ]. Hogy a szociológiai magyarázat valóban konstitutív és kauzális legyen, David Bloor [ ] a következõ négy elvet tûzte ki az erõs program számára: 1 Anti aging tudósok támadás alatt.

A tudáselemek jelenlétére kauzális magyarázatot kell adni. Hamisnak és igaznak, racionálisnak és irracionálisnak vélt elemeket egyaránt és elfogulatlanul kell magyarázni. Igaznak és hamisnak tartott vélekedéseket ugyanúgy kell magyaráznia. Magyarul a szociológia nemcsak a tévedések magyarázatára hivatott, mint azt hagyományosan gondolni szokás, hanem pontosan ugyanazon az elven és módon kell magyaráznia a helytálló vélekedéseket is.

A tudásszociológiának önmagát ugyanúgy kell magyaráznia, mint a vélekedések bármely más rendszerét. Az erõs program gyakorlatilag mindent megkérdõjelez, amit a tradicionális episztemológia hívei elfogadnak: a transzkontextuális, univerzális igazság és racionalitás létezését, az objektivitás lehetõségét, a tudás kognitív autonómiáját. Megkérdõjelez ezen kívül egy kimondatlan alapelvet is, az episztemológiai individualizmust, vagyis azt a tézist, hogy a kognitív folyamat szubjektuma individuális entitás volna, és az episztemológiai kollektivizmus elvével helyettesíti azt: a tudományos megismerés voltaképpeni alanya a tág értelemben vett társadalom [ Fehér ].

Az erõs program ugyanolyan heves vagy még hevesebb ellenállást váltott ki, mint annak idején Mannheim elmélete, és támadói hajlamosak vulgarizálni és így félreérteni a téziseket. Az általános megítélés szerint a fenti álláspont kitárja a kaput a parttalan relativizmus elõtt, mivel tagadja az igazság létezését.

Ez a gyakran Anti aging tudósok támadás alatt nevezett probléma azonban pont a tradicionális episztemológia fényében tûnik csupán megoldhatatlannak: ha nem tételezzük fel az univerzális igazság lehetõségét, akkor a fenti paradoxon fel sem lép, hiszen nem juthatunk formális ellentmondásra.

Az erõs program szerint egyébként van igazság és van racionalitás, csak éppen egyik sem független a társadalmi közegtõl — az a vád, hogy a program tagadja az egyáltalában vett igazság és racionalitás létezését, csak akkor merülhet fel, ha elõfeltételezzük, hogy ezek a fogalmak csak egyetemes érvénnyel lehetnek értelmesek. Az anti aging tudósok támadás alatt programmal szembeni általános viszolygás részben annak köszönhetõ, hogy sokan csak vulgarizált formában ismerik az elméletet.

Támadás Tingrában (Dedikált) PDF - faidercverrandcounttraz1

A továbbiakban lássuk azt, hogy a relativista és konstruktivista intellektuális hagyomány milyen konkrét formákban jelenik meg a tudomány-háborúban. Marxizmus A marxizmus talán a legrégebbi olyan filozófia, amelyik a modern tudományt társadalmilag konstruáltnak tekinti. Mivel a marxizmusban minden emberi tevékenység és intézmény a termelési viszonyok által meghatározott, ezért a tudomány sem szemcsepp száraz szemre tartósítószer nélkül mentes a legáltalánosabb gazdasági és társadalmi kategóriák befolyásától.

A termelési viszonyok a társadalomban ugyanis osztályviszonyokként képezõdnek le, és legjobb anti aging szemkörnyékápoló osztályviszonyok meghatározzák a társadalom különbözõ tagjainak világlátását.

Marx azonban különösen a késõbbi írásaiban elismerte a matematika és a természet-tudományok bizonyos mértékû belsõ autonómiáját, és a társadalmi-gazdasági alapnak csak közvetett befolyást tulajdonított — sõt azt is megengedte, hogy a tudomány szellemi szférája visszahasson az alapra. A marxizmus tehát eredetileg sõt lényegében ma is elismerõleg tekint a tudományra, ám egyfelõl a tudásszociológia egyik legfõbb intellektuális forrását képezte, másfelõl pedig bírálat alá veszi azokat a konkrét termelési viszonyokat, amelyek megszabják a modern, kapitalista tudomány számára, hogy a burzsoáziát privilegizálja a proletariátussal szemben.

Amint az a marxista elemzéseknél szokásos, az érvelés itt is két fõ állítás körül csoportosul, melyek közül az elsõ egy általános filozófiai tézis, a második pedig ennek konkrét vonatkoztatása az adott kapitalista társadalom viszonyaira — ezt követi a gyakorlati célok és tennivalók megfogalmazása.

Levins általános tézise az, hogy a tudomány csakúgy, mint minden egyéb társadalmi anti aging tudósok támadás alatt az õt kitermelõ társadalom termelési viszonyait tükrözi bár hozzáteszi, hogy egyúttal egyre gyarapodó objektív citraton anti aging szemárpa tünetei szolgáltat.

Ebbõl következik a konkrét tézis, hogy a modern nyugati tudomány a kapitalista forradalom terméke, annak viszonyait adja vissza, annak érdekeit szolgálja. A valódi demokráciára épülõ tudomány bárhogy nevezzük is a neki megfelelõ társadalmi formát tehát másképpen nézne ki: megszûntetné a tudományos információ monopóliumát, nem zárná ki a munkásosztályt a tudományból, és nem bizonyos intézmények érdekeit szolgálná akik pénzelik a kutatásokathanem az egész közösséget.

  1. Csodaszép bőr 30 nap alatt!
  2. Az akadémiai szabadság megvédése egy populista korszakban Jun 2, Michael Ignatieff Az egyetemeknek manapság gyakran két fronton is harcot kell vívniuk a függetlenségükért, egyrészt kívülről az autokrata kormányzatokkal és a magánérdekekkel szemben, másrészt a belülről jelentkező fenyegetéssel, a zsargon nyelvezettel és az önelégült kényszerekkel szemben.

Feminizmus Amikor a feministáknak a tudomány-háborúban betöltött szerepét vizsgáljuk, akkor a feminizmus ún. Céljuk az, hogy a nemi elfogultság különbözõ formáinak kimutatásán túl olyan kulturális, nyelvi, szokásbeli stb.

A modern tudomány legalább két szinten tükröz nemi elfogultságot. Elõször is azáltal, hogy a kora-kapitalista társadalom, melyben a tudomány létrejött, egyértelmûen maszkulinista volt, és ez a jelleg mind konceptuális, mind metodológiai szinten fennmaradt. Hayles által továbbfejlesztett elemzése [ Hayles ]amely szerint a szilárdtest-mechanika azért volt mindig is sokkal fejlettebb a folyadékmechanikánál, mert a szilárdságot konceptuálisan a férfi jelleggel azonosítjuk lásd merevedésmíg a folyékonyságot a nõi jelleggel lásd menstruációés így a szilárdtestek tulajdonságainak kutatása privilegizált lett a folyadékok vizsgálatához képest.

Susan Harding [ ]Evelyn Fox Keller [ ] szerint anti aging tudósok támadás alatt élt szexuális metaforákkal, pl. A másik szint, amelyen a modern tudomány nemi elfogultságot tükröz, kognitív természetû: a konceptuális sémák kialakításánál nem szokás figyelembe venni, hogy a különbözõ biológiai adottságokkal rendelkezõ megfigyelõk eltérõ hangsúllyal és módon mûködtethetik kognitív képességeiket.

A modern tudomány például — és ez egy népszerû közhellyé vált a tudomány-háború konstruktivistáinál — túlzottan nagy hangsúlyt fektet a linearitásra, míg egy nõ számára a ciklikusság sokkal természetesebb nézõpont, mint a linearitás.

A feministák programja tehát természetesen az, hogy elõször is felszínre hozzák a modern tudományos elméletek és gyakorlat mélyén mûködõ nemi elfogultság különbözõ megnyilvánulásait, majd rámutassanak arra a módra, ahogyan a modern tudományt át kell alakítani, vagy esetleg a poszt-modern tudományt létre kell hozni az aszimmetriák kiküszöbölése érdekében.

A kulturális antropológiában népszerûvé vált kulturális relativizmus álláspontját vallják, amely szerint minden érték csak egy adott kultúra kontextusában azonosítható, és így nem létezhet olyan abszolút szempont, ami alapján egy bizonyos kultúrát értékesebbnek ítélhetnénk egy másiknál.

A multikulturalista igények a huszadik század végének globalizációs törekvéseivel szemben fogalmazódtak meg.